Az interneten itt-ott lehet találni különböző cikkeket, írásokat, “tanulmányokat”, miszerint a vízipipa káros és károsabb a cigarettánál. Ezek többsége a bulvár média oldalain vagy azokról származó információkat tartalmaznak. A bulvár média megbízhatóságát ki-ki másként gondolja, azonban olvassuk el figyelmesen és igyekezzünk megbízható oldalon információkat találni. Ne álljunk le az első információnál, kicsit értsük meg a dolgok okait. Lentebb a leggyakoribb tévhiteket szeretném megcáfolni.
Gyakori tévhitek a vízipipázásról, hogy a vízipipa káros
A vízipipába hasist, füvet vagy más hallucinogén szert kell tenni. – Egyes ősi kultúrákban valóban így volt, de azokat nem vízipipának, hanem hasis-kanabisz pipának hívták és eléggé eltérően néztek ki és működésük is más – más volt. Az vízipipa egy dohányzási eszköz csupán. Az, hogy ki milyen anyag elfogyasztására használja, már személyes kérdés, mindenki maga dönti el. Gondoljunk bele, hogy minden cigarettázót, aki maga tekeri a cigijét, könnyen mondhatnánk füves cigit szívónak is. Mégsem tesszük… mert tudjuk, hogy normál dohányt teker bele. A vízipipa is elsődlegesen tisztán dohányhoz használatos.
Megállapították, hogy nagyon káros a vízipipa a sok THC miatt. – A vízipipadohány nem tartalmaz THC-t. Amely írásban ilyet olvasnak ott droggal, hallucinogén anyagot használtak normál dohány helyett. Így még szép, hogy károsabb. A ‘füves’ cigi is károsabb a hagyományos cigarettánál.
Torok és száj rákos megbetegedésének esélye kisebb, mint a cigarettánál. – Részben igaz, részben nem. Mint minden dohányzás, így vízipipázás során is megvan az esélye az említett betegségeknek. Azonban kisebb mértékben. Ennek a magyarázata, hogy a füst cigaretta esetén csak egy rövid szűrőn halad át, mely nem hűti le. Így a füst viszonylag forrón kerül a szervezetbe s sokkal erősebben fejti kis káros hatását. Ezzel szemben a vízipipa füst hosszú utat tesz meg míg eljut a szervezetünkbe. Ezalatt teljesen lehűl, sőt kicsit hűvös lesz. Így kevésbé fejti ki káros hatását és a víz is szűri ami tovább csökkenti ezt.
Mivel több füst kerül a szervezetbe így több káros anyag is. – Aki valamennyire jártas a kémiában az tudja, hogy nem a mennyiség számít. Az a füst, mely a vízipipából a tüdőbe kerül hosszú utat tesz meg. Ezalatt találkozik fém felülettel (pipa teste), víz felülettel (tartályba) és textília vagy műanyag felülettel. (szívócsőben) Ezalatt sokkal jobban megtisztul, mint a cigaretta végén füstszűrőbe. A víz sokkal jobb abszorpciós képességgel rendelkezik, mint az a polimer, műanyag vegyület amiből a cigaretta szűrő készül. (A víz sokkal jobban szűr, mint a filter a cigarettában.) Így lehet nagyobb a mennyiség, de míg az ember 1 liter pálinkától könnyen ittas lesz, addig 1 liter sört meg se érez, hogy egy könnyed hasonlattal élhessek. Természetesen a pálinka a hagyományos cigarettát szimbolizálja.
Az előzőhöz kapcsolódik némileg a nikotin mennyiség is. A vízipipa dohányban több a nikotin, így ha valaki sokat szív a vízipipából egymás után, annál előfordulhat némi kábulat. Ez a nikotin és a szén-dioxid hatása, azoknál főleg előjöhet akik még egyáltalán nem dohányoztak semmilyen formában. Azonban! A nikotin mennyiségét sok helyen 100x-osnak mondják. Ez már halálos adag lenne. Már pedig az ember 2-3 tömést végig vízipipázhat, még sem fog elhunyni. ( Itt megjegyezném, hogy a bulvár sajtó túlzásainak ez tökéletes példája, amikor a logikát meghazudtolja az általuk sugárzott információ. )
Amikor szóba kerül a vízipipa az embereknek sajnos a többsége egyből a drogokra gondol, hibásan! – A vízipipa dohány nem tartalmaz semmilyen hallucinogén anyagot, illetve olyan komplex vegyületet, mely a szervezetbe hallucinogén hatást fejtene ki. Minden napos eset, hogy aki vízipipázik az megszédül, picit bódult állapotba kerül. Ez természetes dolog. Amikor az adott személy túl sokat szív a füstből vagy többször egymás után a szervezetben enyhe oxigén hiány léphet fel, mely szédülésként mutatkozik, illetve néha zsibbadó érzéssel a végtagokban. Ez teljesen veszélytelen, feltéve ha az illető a tüneteknél tart 3-4 perc szünetet.
Kátrány ami még szóba szokott kerülni, mint káros anyag. – A vízipipa dohány kátrány tartalmát a “Tar: 0,0%” jelöli. Ez azt jelenti, hogy század százalékban tartalmazhat csak nyomokban. Azonban mikor a dohány izzik akkor keletkeznek kátrányos anyagok, vegyületek. Ezek általában akkor keletkeznek amikor a dohány már nagyon megég. Viszont a dohány megégését kellemetlen íz jelzi, így az adott használt dohányt lecserélik egy másik adagra, így megelőzvén a kátrány szervezetbe jutását. Tehát van némi kátrány, de az elhanyagolható mennyiség, a városok levegőjében is található ennyi káros anyag megközelítőleg. Maga a dohány nem is jó ha szenesedik, csupán száradnia szükséges a pipázás során.
Nos ezek voltak az általános tévhitek. Amikor valaki olyannal találkozunk aki ezekkel nem lenne tisztában magyarázzuk el neki, tájékoztassuk. Sokszor a kellő információ mennyiségi és minőségi hiánya a gond az embereknél. Most pedig nézzük pár általános hatást ami vízipipázás közben és után érhet minket.
Összesítés, konklúzió
Összegzésben a vízipipázás kevésbé káros a hagyományos cigarettázásnál. Azonban mint minden dohányzás ez is káros egy bizonyos szintig. Amennyiben mérsékelten, heti 1-2 töméssel vízipipázunk, nem jelentkezhet komolyabb tünet, probléma. Ezen felül függőség sem alakulhat ki ilyen mértékű használat esetén. Akár cigarettáról leszokási módnak is alkalmazható a vízipipa, hiszen egy átmeneti lépcsőfok lehet.