Elsőként kezdő vízipipás társaimnak szeretnék pár hasznos tanácsot adni. Mikre kell nagyon figyelni, mit és hogyan érdemes. Vannak dolgok, melyek elsőre is tökéletesen mennek, de van olyan, amit többször kell gyakorolni. Ne adjuk fel könnyen, legyük bátrak és ha kell próbáljuk meg többször ha szükséges.
- Az egyik legfontosabb tanács, hogy a szenet addig NEM szabad a dohányra helyezni, amíg nem égett teljesen körbe, ugyanis a gyújtó anyag kellemetlen ízű és szennyez is.
- A kerámiára van egy fém ,,háló” (szén konzol továbbiakban), amire tenni kell a szenet eredetileg. Ezt a fémet tanácsosabb kihagyni és helyette alufóliát használni, amit szorosan ráfeszítesz a már megtömött kerámia felső részére s csinálsz rajta minél több apró lyukat.
- Az izzításnál minél erősebben kell szívni, hogy hamarabb beinduljon az ízes füst. (persze ésszel, nem jó ha a vizet felszívjátok a tartályból)
- Amennyiben érzitek, hogy mikor szívjátok s a cső a szokásosnál jobban remeg, nehezen jön a füst, akkor folyadék kerülhetett a víztartályból a csőbe. Csak bízzátok a gravitációra s úgy folyassátok ki belőle. (Nem kell megijedni, de borzasztó koszos szmötyi fog kijönni idővel.)
- Annak érdekében, hogy az íz a legfinomabb legyen, érdemes a kerámiát minden használat után elpucolni-elmosni bő vízzel, hogy ne legyen rajta égett dohány vagy melasz.
- Szeles időben (Még kis szélnél is, de zárt helyen is ajánlatos) a szélfogó, hőtartó használata, mely akár házi kilukasztott sörös doboz is lehet.
- A vízipipa tartályába lévő vizet kb. 2 tömésenként cserélni kell, a tiszta íz és a tartály tisztaságának érdekében.
- A pipát ajánlatos elmosni legtöbb 4-5 használat után, hogy az ízek ne keveredjenek és tiszták, jól érezhetőek legyenek.
Végül az aranyszabály: Sose fogsz elsőre egy jót tömni. Ezt ki kell tapasztalni, ahhoz viszont többször kell próbálkozni. Nem szabad feladni.