Mit is szóljak hozzá.
Elolvastam megint egy komplett témát itt a fórumotokon és egyre nyomorultabbul érzem magam.
Tizenéves koromban kezdtem el dohányozni, persze azért mert ha én cigizek sokkal vagányabb gyerek leszek, olyan felnőttnek kinéző mint a többiek, és itt a többieken van a hangsúly. Szerintem az ember nem azért kezd el bagózni,- és ide megfelelő is ez a gusztustalan szó-, mert tetszik neki az a tüdejét szétégető maró érzés, hanem ezt elviselve és leküzdve elfogadottabbnak érezheti magát. Ezt látom a mai tini korosztálynál is, és ha visszapörgetem a filmet be kell valljam magamnak hogy látom a saját képkockáimat is.
Életem első cigarettája piros Symphnia volt amitől annak rendje módja szerint be is kábultam, az egyik legerősebb dohány volt viszont az egyik legtisztább is talán, aztán mindenfajta dohánnyal volt dolgom a 14 éven keresztül és mikor már minden reggel arra keltem fel , hogy fáj a tüdőm, eldöntöttem abbahagyom.
Választottam és a talán legkegyetlenebb módszert választottam, elnyomni és soha többet.
Tél volt és anyuékhoz mentem le éppen mentholos szofi lapult a zsebbe, és szilárd elhatározás feszült a fejben.
Beléptem az ajtón, pusszancs, pici dumcsi és előkerült a cigi, kérdésem imígyen szólott szülőm felé.
– Itt az utolsó szál cigim elszívod helyettem ?
Mire ő.
– Persze.
Elszívta. Azóta fogalmam nincs, hogy hol nyomhattam el életem utolsó cigarettáját.
Az egészből maga a rituálé, a szertartásszerűség hiányzik igazán, az a furcsa érzés amikor az ember cigizik egyedül és mégsincs annyira egyedül, mintha valamiféle támasz vagy megnyugvás lenne emögött a rituálé mögött, na ez hiányzik igazán nekem.Mert bevallom férfias becsülettel, hiányzik nekem.
És most egy pár hete rátaláltam erre a vizipipa nevű csodára, mindamellett hogy szép, nemcsak magát a füstöt, a jóleső ízt adja az embernek, hanem a társat, a harmóniát, a gondolatokat.Mindazt amit a cigaretta adott a dohány a papír és a füstszűrő nélkül.
Szóval akoska60 ,mit is szólok hozzá ?
Csak annyit hogy hiányzik az életemből ez a megnyugvás.
Ne haragudjatok ,hogy ilyen hosszúra sikerült, remélem nem untattam senkit.
