Szakorvosi.hu – Szánalmas vagy még gyengébb?

Amikor találok egy egészségügyi weboldalt, általában rákeresek a vízipipára. Hátha van valami tűrhető anyag. Azonban az esetek többségében csak az általános badarságokat találom. Azonban van kivétel! Ilyen például a szakorvosi.hu weboldala is, ahol egyenes szánalmas hülyeségeket hordanak össze a vízipipával kapcsolatban. A cikket Sutyinszki Gábor írta, foglalkozása szerintem bulvársajtós vagy asztalos lehet, kábé annyira érthet az egészségügyhöz és a vízipipához. A fotózáshoz inkább ért, ahogy rákerestem a nevére.

Esik a színvonal?

Jöjjön ismét egy fantasztikus cikk a vízipipa egészségügyi hatásairól!

Vizipipázás: tények és tévhitek (Eredeti cikk: Szakorvosi.hu-ról)
Írta: Sutyinszki Gábor – 2010. Január 04. hétfő, 12:34
A vízipipázás már az első időkben sem volt ártalmatlan szórakozás, hiszen kábítószerek (hasis, ópium) fogyasztására használták. Az évszázadok alatt kifejlesztett füstbelégző készülék és a dohány hamarosan „találkoztak”, és a keleti népek dohányzásának elterjedt formájává vált a vízipipázás.
A történészek még vitatkoznak azon, hogy az arabok, az indiaiak, esetleg a perzsák vízipipáztak először. Abban viszont egyetértenek, hogy erre már jóval Amerika felfedezése előtt sor került. A vízipipákat eleinte a kókuszdió héjából készítették, a benne levő kókusztej jelentette folyadékot, amelyen a füstöt átszívták.
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a XX. század végén kezdett terjedni a fiatalok körében a vízipipázás, világjárvánnyá azonban a XXI. század elejére vált. Mivel a vízipipázás elsősorban az arab országokban volt széles körben űzött tevékenység, a kutatók nem fordítottak elég figyelmet neki, és tudományos értékű ismereteink lényegesen elmaradnak attól, mint amennyit a cigarettázásról tudunk. Ma még mind a közvélemény, mind az orvosi társadalomban számos tévhit kering a vízipipázással kapcsolatban. Az elmúlt néhány évben azonban – a vízipipázás terjedésével együtt – új és bizonyító erejű vizsgálatok eredményeit publikálták orvosi szaklapokban.
A Tüdőbeteg.hu cikkhozzászólásának legnagyobb érdeklődést  mutató témaköre éppen a vízipipázás. Fontosnak tartjuk, hogy a tények és tévhitek rövid bemutatásával hozzájáruljunk ahhoz, hogy a vízipipázók, a nem vízipipázók, fiatalok és idősebbek, laikusok és szakemberek pontosabb képet kaphassanak erről a rohamosan terjedő veszélyes divatról.

A vízipipa működése

A vízipipa fejét speciális vízipipadohánnyal töltik meg. Ez a dohányon kívül általában melaszt ízesítő anyagokat, pl. gyümölcsdarabokat, kávét, csokoládét tartalmaz. A dohány fölött egy szűrőn izzik a szén. A dohánnyal töltött fejet egy merev cső köti össze a vízipipa testét képező edénnyel, amelyben folyadék, általában víz található. A cső vége kb. 2-3 cm mélyen beleér a vízbe, a felszín felett pedig egy másik nyíláson egy szájrésszel ellátott cső csatlakozik az edényhez. A szájrész megszívása során keletkező vákuum szívóhatása révén kerül a folyadékon át a füst az edénybe, majd onnan a légutakba. A vízipipa működtetéséhez, égve tartásához erőteljesebb szívásokra van szükség, mint a cigarettázásnál.
A vízipipázásnál használt dohány mennyisége lényegesen meghaladja az egy szál cigarettában lévő dohány mennyiségét. Egy vízipipázás általában 30-60 percen át tart. Egyetlen 45 perces vízipipázás során egy személy átlagosan percenként kétszer, összesen mintegy 100 alkalommal szív bele a vízipipába, egy szippantás pedig kb. 3 másodpercig tart. A vízipipázás általában csoportos tevékenység, gyakran kávéházakban, szórakozóhelyeken vagy csoportos összejöveteleken élnek vele a fiatalok, de egyre gyakoribb, hogy ki-ki otthonába is beszerez egy vízipipát, és használja is azt.

A vízipipa folyadékja nem szűri ki a nikotint a dohányfüstből

A vízipipázással kapcsolatos leggyakoribb tévhit az, hogy a vízipipázás egyáltalán nem vagy sokkal kevésbé veszélyes, mint a cigarettázás. Azt gondolják, hogy a vízipipában lévő folyadék kiszűri az ártalmas anyagokat, lehűti a füstöt, és az így megszűrt hideg füst teljesen ártalmatlan.
Ha ez igaz lenne, akkor nem lett volna fontos, hogy a vízipipába kábítószereket rakjanak az ősi időkben, és nem lenne fontos ma a dohány használata.  Tévhit, hogy a vízipipában lévő víz kiszűri a nikotint.
Az Egyesült Államokban a vízipipázáshoz leggyakrabban használt dohányok nikotintartalma (2-4%) általában magasabb volt, mint a cigaretták nikotintartalma (1-3%).
Mérések bizonyítják, hogy egyetlen 45 perces vízipipázás hatására a vér nikotintartalma a 60-szorosára nő, a nikotin bomlásterméke, a kotinin is ugyanilyen nagy mennyiségben mutatható ki a vérben a vízipipázás után. A nyálban kimutatható nikotin és kotinin tartalom még ennél is nagyobb mértékben emelkedik: a nikotintartalom a 600-szorosára, a kotininé pedig mintegy 300-szorosára nő egyetlen vízipipázás során (ld. táblázat).

A kutatók szerint napi 2 vízipipázás során annyi kotinin ürül a vizelettel a szervezetből, amennyi napi 2 doboz cigaretta elszívása során belélegzett nikotinnak felel meg. Mérések bizonyítják tehát, hogy a vízipipázás során nagy mennyiségű nikotin kerülhet a szervezetbe, a nikotinról pedig tudjuk, hogy használata addikcióhoz, hozzászokáshoz vezethet.
Természetesen, a havi egyszeri vízipipázás ugyanúgy nem valószínű, hogy nikotinfüggőség kialakulásához fog vezetni, mint ahogy a havi 1-2 szál cigarettát elszívó embert sem tekintjük függő dohányosnak. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül 8-szor többen válnak dohányossá, mint azok közül, akik sohasem próbálták ki a vízipipát.
A kezdő vízipipázók több mint 90%-a gondolja úgy, hogy a cigaretta sokkal inkább okoz hozzászokást, nikotinfüggőséget. Ezzel szemben a Nílus deltavidékén élő falusi egyiptomiak körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a vízipipázó, a cigarettázó és a minkét dohányzási formának hódolók egyformán nagy arányban – mintegy 90%-ban – szerettek volna leszokni a dohányzásukról.

Vízipipa és a szénmonoxid

A füstök egyik legjellegzetesebb összetevője a szénmonoxid. Minél tökéletlenebb az égési folyamat, annál több szénmonoxid keletkezik.
A belélegzett szénmonoxid visszafordíthatatlanul kötődik a vérben lévő hemoglobinhoz, amely így nem tud többé oxigént szállítani a sejtekhez, és fölöslegesen kering tovább az ereinkben. A szénmonoxid hatására szűkülnek az erek, romlik a sejtek és szövetek vérellátása, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. A szénmonoxid az egyik fő oka dohányosoknál kialakuló szív- és érrendszeri betegségeknek: magas vérnyomás, szívinfarktus, súlyos érszűkületek.
A vízipipázás során izzó szén biztosítja a dohánykeverék felmelegítéséhez szükséges hőt. A szénmonoxid forrásaként tehát a dohány mellett az izzó szén, valamint a dohányhoz kevert szerves adalékok – melasz, gyümölcsök, ízesítő szerek ¬– egyaránt fontos szerepet játszanak.
A vízipipa belélegzett füstjében akár 3-szor annyi szénmonoxid is lehet, mint a cigarettafüstben. 1832 egészséges szaud-arábiai önkéntesen végzett mérés azt mutatta, hogy a vízipipázás sokkal nagyobb mértékben emelte a szénmonoxidhoz kötött hemoglobin (CO-Hgb) szintjét, mint a cigarettázás. A nemdohányosoknál mért 2%-ról 6%-ra nőtt a CO-Hgb szintje a cigarettázás hatására, míg 10%-ra a vízipipázók vérében.

Tévhit, hogy a vízipipa kiszűri a rákkeltő anyagokat a füstből

Beszélgetéseim során gyakran hallom a fiataloktól, hogy a vízipipa füstje szerintük azért nem tartalmaz kátrányt, mert a vízipipázás során nem ég papír. Rákkeltő anyagok azonban nem csak a cigarettapapír égése során keletkeznek.
Egy vízipipázás során belélegzett füstben kb. 50-szer több a rákkeltő policiklikus aromás vegyületek mennyisége, mint amennyi egyetlen cigaretta füstével szív magába a dohányos. Egy indiai felmérés szerint 25 hörgőrákos beteg közül 22 vízipipázott.

A vízipipázás egyéb veszélyei

A vízipipázás azonban nem csak a cigarettafüstben megszokott és köztudottan káros anyagok (nikotin, szénmonoxid, kátrány stb.) miatt veszélyes. A közösségi szertartás, a közös eszközök (ugyanaz a vízipipa, közös csutorák) használata különböző fertőző betegségek terjedését segítheti elő. Ezek közül kiemelendő a nyombélfekély kórokozójának számító Helicobacter pylori, a hepatitis C, a herpesz vírusa, különböző légúti vírusok vagy a HIV (az AIDS vírusa) által okozott betegségek.
Egyiptom a magyar turistáknak is kedvelt úti célja. Az utazási irodák által kínált programok között gyakran megtaláljuk a vízipipázást is. Mielőtt bárki kipróbálná a közös vízipipázást, gondoljon arra, hogy Egyiptomban gyakori a tuberkulózis, és a TBC-s megbetegedések 17%-át vízipipázás során kapta el egyik személy a másiktól.
A vízipipázás további veszélyét jelenti, hogy a füstöt beszívó személy nem mindig tudja, hogy minek a füstjét vagy gőzét szívja el. Gyakran előfordul, hogy kábító hatású szert raknak a dohányra, vagy a folyadékba. Folyadékként a fiatalok nem mindig vizet használnak egyes vízipipázók: alkohollal, illetve egyéb bódító hatású folyadékkal is gyakran próbálkoznak, amelyek belélegezve a légutak hatalmas felületén keresztül pillanatok alatt felszívódnak, és súlyos mérgezésekhez vezethetnek.
Mivel a vízipipázás során keletkező füst összetétele, hőmérséklete, illetve a belégzések száma, tartama és mélysége jelentősen eltérnek a cigarettázásétól, ezért nem szerencsés a vízipipázás és a cigarettázás mennyiség szerinti összehasonlítása.
A rendelkezésünkre álló adatok arra elegendőek, hogy bizonyítsák: a vízipipázó személyek ki vannak téve ugyanazoknak a káros hatásoknak, mint a hagyományos dohányosok (cigaretta, pipa, szivar), ráadásul a cigarettázásnál nem alkalmazott különböző adalékok, illetve a közös eszközhasználat veszélyeivel is számolnunk kell.

Referenciák:
1. BMC Public Health 2005.
2. Pediatrics 2005.
3. Tobacco use in shisha. Studies on waterpipe smoking in Egypt. WHO 2006
4. An Emerging Deadly Trend: Waterpipe Tobacco Use. American Lung Association. 2007.
5. Addiction 2008.

Küldtem az oldal vezetőjének egy email-t, az alábbi, kicsit lehet túlzottan is harapós emailt:

Tisztelt Sutyinszki Gábor!

(Amennyiben nem tudják továbbítani, kérem adják meg válaszküldeményben az illető email elérhetőségét.)

A www.szakorvosi.hu oldalon lévő vízipipás cikke felháborító.
Olyan szintű hozzá nemértést mutat, ami mellett nem mehet el az ember. Elnézést kérem a csípős hangulatért, azonban olyan batárságokkal találkoztam, amiken nem csak nevetni tudtam. A cikke egyes részei egy olyan weboldalról indultak ki, amit egy 16évnél fiatalabb gyerek készített, ismertem a weboldalt. Azóta sajnos a hülyesége eléggé elterjedt.

Most pedig maguk az okok, ami miatt email-t írtam önnek:

A vízipipa feje? Kerámia a becses neve. 1 percnyi utána járásába került volna, hogy ezt az információt megtalálja. Nem gyümölcs darabokat és kávét és hasonló marhaságokat tesznek bele. A speciális dohány az dohánylevél aprítva, ( kiszárítás után nedvesítve) melasszal átitatva. Glicerin + aromák, esetenként mézet tartalmaz a melasz. A merev cső az a test. A szájrész pedig a csonk.
A szén izzásban tartásához nem szükséges erősebb szívás. Pontosan tudom, hisz cigarettáztam és vízipipáztam is. Ön tapasztalatból írja?
Percenként százszor szívnék a vízipipába? Ugye tudja, hogy ez lehetetlen. Főleg ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a cigis sietve szívja a cigarettáját, hogy ne menjen kárba. Ezzel ellentétben a vízipipás több percenként CSAK EGYSZER szív a vízipipából. Egy vízipipa szívása nem teljesen 3 másodperc, míg egy cigaretta 2-3 körül. Ez olyan hatalmas különbség lenne?
Ha már leírja, hogy csoportos tevékenység (végre egy igaz?! információ) akkor azt a kis kiegészítést is odaírhatná, hogy így a füst mennyisége eloszlik. Persze olyasmit nem vesznek számításban, hogy amikor az egyik személynél van a szívócső (tehát csak ő tud szívni) és mesél (mint szokásos emberi kommunikációs forma) akkor több percig senki nem szív a vízipipából.
A tartályban (és nem edényben?!?!) lévő víz semleges a nikotinnal szemben, így azt nem csökkenti. Azonban a hamu nagy részét és egyes káros anyagokat valóban megszűri. (Egyszerű magyarázat, logikus: Különben mitől lenne sárgás színe és kellemetlen szaga? Gondoljunk kicsit bele.) A test (merev cső ahogy maga írta) és a víz igen is lehűtik a füstöt. Így nem egy forró gáz kerül a szervezetbe ami csökkenti a szájrák esélyét, tudomásom szerint. Így pedig már is egészségesebb ebből a szemszögből.
Dohányok nikotin tartalmai: Nézzük csak, mi van a dobozokra írva: nicotin: 0,5% az erősebb dohányoknál. A mosott mákráknál 0,05%. Nézzen már meg egy dobozt és látni fogja a számokat a saját szemével, hogy 3-4%. Így már is teljesen hitetlenné váltak a számadatok a nyál nikotin tartalmával kapcsolatban. (Apropó, az 1% nikotin hogyan került a nyálba és vérbe? Kíváncsiságból kérdezem, mert elvileg 0-nak kéne lennie.)
8x többen válnak dohányossá? Érdekes, hasonló felmérésről még csak nem is hallottam. Amúgy a cigarettázó fiataloknál ez a ráta 80%-90%? Akkor melyikkel is van a nagyobb baj? 🙂
A dohányzásról le lehet szokni. Ezt az egyiptomi nílusi emberek is tudják. Aki akar, az letud. Fölösleges ilyesmit írni szerintem.
Szén monoxiddal kapcsolatban egy infó: CO nem végérvényesen kötődik a hemoglobinhoz. Nehezen, de megszakad a kötés idővel. 1832-es felmérésre alapoznak? Azóta picit változtak az idők, dohányok, mérőműszerek.
Még egy igaz állítás: Nem csak a papír égése során keletkeznek rákkeltő anyagok. Ez igaz. Azonban utána bődületes hülyeséget írt/másolt. Mikor is keletkezik? Szenesedő égéskor, hogy egyszerűen írjam le Önnek. A vízipipa speciális dohánya nedves. Addig szívják amíg nem kezd el szenesedni, mivel akkor már kaparó, kesernyés, kellemetlen íze van. Tehát, amikor már elkezdenek keletkezni a rákos policiklusos vegyületek, akkor véget is ér a vízipipázás és a sok rákkeltő anyagot nem szívják el. Tehát nem lehet 50x több rákkeltő anyag. Ez az indiai statisztika mókás. Magyarországon a halálesetek nagy részét májbetegség okozz. Az hallottak 99,99%-a fogyasztott, szokott  alkoholt fogyasztani. Kint Indiában a kultúra része a vízipipa, a mindennapoké. Nálunk az alkohol. (Miként több európai alkoholfogyasztási statisztikát vezetünk.) Így ez csupán egy elrettentő példa. Hazai példát hozzon fel, ha tud.
Közös eszközökről: Látszik, hogy tényleg fingja sincs a vízipipázásról. De halvány lila mennyiségnyi sem. A vízipipázás során a szívócső végére szipkát helyezünk. Ez egy kis műanyag cső. Mindenkinek van saját, amit boltban olcsón lehet kapni és steril csomagolásban adják. Az emberek szája csak ezzel a szipkával érintkezik, így a fertőző betegségek 90%-a már is elkerült. Az AIDS vírusa? Tudta, hogy csak abban az esetben, ha az ember ínye vérzik és nem használ szipkát. Nem csak a vízipipához nem ért ahogy látom. Egyiptomban tényleg gyakori a TBC, azonban szipkával ez is elkerülhető. Ugyan is: A füstöt csak szívják a csőből és nem fújják vissza. Tehát minden ember aki szipkát használ védve van a betegségektől. (Budapesten a hajléktalanok körében is magas a TBC, azt még sem verik nagy dobra. Pedig naponta elmegyünk mellettük, odajönnek kéregetni, a tömegközlekedési eszközökön pedig szinte az arcunkba köhögnek.)
Az, hogy ki mire használja a vízipipát már egyéni személyességi kérdés. Pár drogokkal élő gyenge személy miatt nem lenne szabad egy teljes szokást így elítélni. (Az autót is lehet arra használni, hogy robbanószerekkel megrakva terrorista legyek. Még sem ítélik el az autózást.)
A végén lévő WHO-s dokumentum nem ad pontos adatokat. Csak becsléseket. Így az nem vehető alapul semmilyen bizonyításnak.

A cikkét elolvasva valahogy ez esett le nekem: Nem értek hozzá, de máshol rosszat írnak róla, akkor biztos az. Átmásolok pár bulvár oldalról ijesztő tényeket, ám utánanézni nem fogok a dolgoknak, csak nem hazudnak.

Szánalmasnak értékelem ezt az írását, mivel arra nem volt hajlandó, hogy utánanézzen pár ALAP információnak. Hozzá nemértés a köbön és a felháborító az, hogy egy normális weboldalon ilyet megjelenítenek, ezzel csökkentve a színvonalát és megvonva az emberek bizalmát.
A cikket vagy egészítse/javítsa ki vagy távolítsák el. Hülyeségből ad eleget a Blikk.hu és hasonló bulvár szánalmak.
Az email-emben feltett kérdésekre kérem adjon választ, Örömmel tanulok. (Ha tud egyáltalán választ adni vagy veszi a fáradtságot, hogy utána nézzen akár 1-2 perc kereséssel is.)

—
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Üdvözlettel: R. ‘sYska’ Tamás

Email: syska1988(kukac)gmail(potty)com
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Tűkön ülve várom a választ. 🙂